Új jelszó kérése
Kategóriák
Hírek
2018.01.05 14:04
Fizetési megoldás
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Blog
2018.06.15 14:37

KÉMHATÁS MÉRÉSE

   Az előzőekben érintőlegesen szó volt már a szappanok kémhatásáról, de néhány dolgot ezzel kapcsolatban még nem tisztáztunk. A natúr szappanok enyhén lúgosak, pH-juk általában 9-es és 10-es érték közötti attól függően, hogy milyen zsírsav összetétel jellemzi őket (tehát egy szappan kémhatása recept függő ugyan, de sosem csökkenthető egy bizonyos érték alá).

Nagyon fontos, hogy ez a lúgos kémhatás egy kész szappan esetén nem keverendő össze azzal, hogy egy szappan, vagy a szappanmassza szabad nátronlúgot tartalmaz.

   A házi szappankészítők fejében pedig éppen azért szokott megfordulni a pH mérés lehetősége, mert meg szeretnének győződni arról, hogy az általuk készített szappan biztonságos-e.

Sajnos a pH mérés ennek megállapításában egyáltalán nem segít. Hogy miért? A fentiekből következően egy szappan kémhatása mindig enyhén lúgos, de nem létezik egy konkrét érték, amihez tartani tudnánk magunkat, hiszen minden receptre más végső érték lesz jellemző, miután a szappan elkészül.

Tehát lehet, hogy az egyik szappanunk pH-ja mondjuk 10-es lesz, mert jó sok olívaolajat használtunk a receptben, ennek ellenére ez nem fog veszélyes nátronlúg tartalmat jelenteni, míg egy másik receptnél a csupán 9-es pH is jelentheti ennek az ellenkezőjét. Az ún. csók-tesztről, vagy nyelv-tesztről is beszéltünk már, de ezt – veszélyessége miatt- semmi esetre sem ajánlanám, szilárd szappan esetében pedig már nincs is értelme a szappan felszínét nyalogatni (ami ráadásul általában némileg más pH-t is szokott mutatni, mint a szappan belseje).

Van-e (gyakorlati) értelme pH-t mérni tehát egy szilárd nátronszappan esetében?

Tulajdonképpen nincsen. Hagyni kell, hogy az anyag végezze a saját dolgát, erre találták ki a 4-6 hetes érési időt. Amennyiben nem követtünk el valamilyen kirívó szappankészítési hibát (pl. a massza túlmelegedése hatására fellépő fázisszétválás lúggal teli lyukakat eredményezhet, ezzel a szappankészítő sokszor csak a tömb felvágásánál szembesül), akkor a szappanunk egyszerűen magától is (!) biztonságossá válik – éppen ezért engedhető meg, hogy ennek a hobbinak bárki otthon hódolhasson.

Végül: van-e jelentősége a bőr szempontjából annak a ténynek, hogy egy natúr szappan kémhatása enyhén lúgos?

Ezt azért érdemes tisztázni, mert a nagyipari, mesterséges tenzidekkel készülő tisztálkodó szerek mögött álló lobbi éppen ezzel szokta riogatni a natúr szappanokat választókat.

A bőr védőrétege egy ún. hidrolipid film, amit a bőr savköpenyének is neveznek. Az elnevezésből kiderül, hogy ez enyhén savas kémhatású. Tesztelték a különböző fürdőkészítmények bőrre gyakorolt hatását: a sima vízzel (!) történő mosakodás a savköpeny pH-ját mintegy 1,1-del emelte, s bármíly meglepő, ez az érték natúr szappan esetén is csak 1,2 volt! Ez a természetes védőréteg pedig igen gyorsan, átlagban röpke 15 perc alatt állt vissza eredeti állapotába. Utóbbiakból tehát világosan kitűnhet, hogy egy lemosó termék esetében nem első szempont a kémhatás, ha a termék bőrbarát voltát vagyunk hivatottak vizsgálni.

     Térjünk rá most a krémek esetére. Kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell pH-t mérni egy krém esetén?

Itt a válasz egyértelmű: IGEN, sőt mindenféleképpen! Egy krém a bőrünkön marad hosszú ideig, tehát nem mossuk azt le onnan, így kémhatása ugyanolyan döntő jelentőségű bőrünk egészsége szempontjából, mint összetétele.

Ráadásul a készítmény mikrobiológiai és kémiai stabilitása is ettől (vagy ettől is) függ; a natúr kozmetikában széles körben alkalmazott savas tartósítószerek funkciójukat csupán kötött pH értékek mellett képesek betölteni, egyes adalékanyagok pedig akár veszélyes vegyületekké is alakulhatnak nem megfelelő kémhatás mellett.

Ha valaki a házi krémkészítést gyakorta űzi, akkor mindenképpen szerezzen be egy digitális pH mérő készüléket a teszteléshez. Elég otthonra egy olcsóbb megoldás, semmi szükség csúcskategóriára. Első körben el kell sajátítani a (z egyszerűbb) pH mérők használatára, illetve a krémek kémhatásának mérésére vonatkozó szabályokat, amelyek a következők:

  1. a pH mérőt 3 féle, a kereskedelemben szintén kapható kalibráló folyadékkal (4-es, 7-es és 10-es pH-jú puffer oldatok) kalibrálni szükséges (ehhez akár a youtube-on is találtok rövid videókat), a kalibrálást pedig időről-időre meg kell ismételni
  2. a pH mérő hegyében egy érzékeny elektróda van, mely valós pH-t csak vizes oldatok esetén képes mérni; a pH mérés az elektróda belsejében lévő elektródoldat és a külső oldat közti ionáramlásra épül, így a nagy viszkozitású, sűrű krémbe való egyszerű „beledugás” nem felel meg a helyes gyakorlatnak, ráadásul tönkreteszi az elektróda porózus üvegmembránját, így magát a készüléket is – a krémekből min. 10 tömeg %-os (de max. 50 tömeg %-os) desztillált vizes oldatot kell készíteni mérés előtt
  3. a mérés szobahőmérsékleten történjen
  4. a mérőoldatot sose keverjük vissza a krémünkbe
  5. pH-t csak o/w típusú emulziók (erről később) esetén mérhetünk, w/o típusú krémeknél, illetve csak zsírfázist tartalmazó készítményeknél nincsen értelme (egy olajnak nincsen kémhatása, lévén a kémhatás vizes oldatokban mért ionkoncentrációkra vonatkozó adat)

Végül: hogyan korrigálhatjuk a krémünk pH-ját? A bőr savköpenyének kémhatása (nemtól, kortól, etnikumtól…stb.) függően 4,5 / 6-os, ezt kell tehát szem előtt tartani, illetve a használt tartósítószer gyártói ajánlását. Savas irányban tejsav, vagy citromsav oldattal, lúgos irányban pedig L-argininnel dolgozhatunk – a lényeg: egyszerre csak keveset adagoljunk a krémbe folyamatosan ellenőrizve a kémhatás változását.

Amennyiben nem szeretnél beruházni pH mérő eszközre, webáruházunkban elérhető a pH mérő indikátor papír.

Webáruház készítés