Új jelszó kérése
Kategóriák
Hírek
2018.01.05 14:04
Fizetési megoldás
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Blog
2018.09.12 09:58

TENZIDEK, SZAPPANOK, SZINDETEK

A mai bejegyzésben egy, a kozmetikum készítés szempontjából fontos témával foglalkozunk: mit is jelent az a szó, hogy „tenzid”? És az, hogy „szindet”…?

     Szerintem mindenki emlékszik még arra a mondásra a biológia órákról, hogy „nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”- igaz? Ha a szappanok világában kellene hasonló axiómát találnunk, akkor az valahogy így hangzana: „nem minden tenzid szappan, de minden szappan tenzid!”…

     A tenzidek, avagy felületaktív anyagok elnevezést olyan kettős természetű anyagokra használjuk, melyek képesek kötődni a zsírokhoz és a vízhez is, a két fázis között összeköttetést létesítve. Ide tartoznak a krémkészítésnél már tárgyalt emulgeátorok, de a különböző tisztítószereket is, legyenek bár természetes, vagy mesterséges eredetűek, az anyagoknak ebbe a csoportjába sorolhatjuk. Természetes eredetű felületaktív anyagok a zsírok, olajok elszappanosításával nyert különféle szappansók, léteznek azonban hasonló vegyületek, melyeket szintetikusan állítanak elő. A szindet szó éppen ezt takarja: szintetikus detergens, azaz tisztítószer, mesterséges felületaktív anyag, vagy azok keveréke.

     Amikor az átlag polgár elsétál a boltok szappanos polcai előtt, nem jut eszébe megkérdőjelezni, hogy amit ott lát, az valóban „szappan”. Pedig általában nem az, hiszen az iparban az esetek nagy többségében szindeteket gyártanak, vagy keverik a szappanokat mesterséges tenzidekkel, azaz ún. kombó készítményeket állítanak elő, tehát a legtöbb ilyen termék szintetikus, vagy részben szintetikus eredetű. A tusfürdők között például szinte soha nem fogunk találni folyékony káliszappant, a szilárd szappanok általában kombók, azaz vegyesen tartalmaznak szappansók mellett egyéb tenzideket. Válogatni igazán az tud a hatalmas kínálatból, aki némileg ismeri a tenzidek világát, és veszi is a fáradságot, hogy átböngéssze a termékek összetevő listáit. Itt jönne megint a mese az elhíresült SLS-ről és testvéreiről, de a bejegyzésnek nem az a célja, hogy embereket riogasson az SLS („Sodium Lauryl Sulfate” rövidítése) hibáit ecsetelve, s főleg nem célja, hogy bárkit is elijesszen a mesterséges tenzidek teljes választékától. Felületaktív anyag sokféle létezik, és ha objektívek akarunk maradni, akkor inkább azt érdemes feltérképezni, hogy melyiknek mi az előnye, illetve mi a hátránya, melyek azok, amiket a minősítő szervezetek megengedettnek tekintenek natúr kozmetikumokban is.

     Általánosságban elmondható, hogy a természetes szappanok nem szennyezik a környezetet, és bárki bármit mondjon is, az SLS tartalmú tusfürdőkhöz képest lényegesen bőrbarátabb termékek. Egyes gyártók arra hivatkoznak, hogy a természetes szappanok kémhatása lúgos, ami a bőrünk pH-jának nem felel meg. A szappanok kémhatását más anyagokkal befolyásolni nem, vagy csak jelentéktelen mértékben lehet, míg egy szintetikus tenzid kémhatása tetszőlegesen állítható be. Igen, ez valóban jó pont a szindetek javára, csak az a probléma, hogy nem feltétlenül ettől bőrbarát egy tisztálkodószer, hanem például a kevésbé agresszív zsíroldó hatásától és attól, hogy hogyan és hová képes bekerülni a bőrön keresztül, illetve tartalmaz-e egészségre káros szennyező anyagokat, amiket valószínűleg nem fognak a gyártók az orrunkra kötni a termékcímkéken. Szerencsére az alapanyag forgalmazók is követik a mai természet- és egészségtudatosabb keresletet, a gyártók pedig szintén meglovagolják az új trendeket, például egyre több szulfátmentes tusfürdőt, sampont, szappant dobnak piacra.

     További pro és kontra: a szappanok természetes (hidratáló) glicerin tartalma kiválóan ellensúlyozza magának a felületaktív anyagnak a zsíroldó hatását. A szindetek lényegesen könnyebben adalékolhatóak, pH érzékeny összetevőkkel is dolgozhatunk, de az előállítási költségük viszonylag magas.

     Ha otthon szeretnénk nekilátni egy saját tusfürdő, vagy sampon receptnek, akkor ismernünk kell a tenzidek fő típusait, azt, hogy melyik melyikkel kombinálható. Nem variálható egymással egy negatív töltést hordozó részecskékből álló anionos tenzid és egy kationos, ahol a részecskék hidrofil (azaz vízkedvelő) része pozitív töltésű. Léteznek még nemionos és amfoter tenzidek, tehát olyanok, amik semleges töltésűek, illetve az amfoter tenzidek töltése változhat; lúgos közegben negatív, savas közegben pozitív. A különféle tenzideket általában az optimális hatás elérése érdekében kombinálják egymással és egyéb anyagokkal, főként ún. reológiai modifikátorokkal (viszkozitást szabályozó anyagokkal), hogy sűrűbbek legyenek; ilyenek a különféle természetes és mesterséges polimerek (gélképzők, mint pl. a guar gumi, xantán, karragén, cellulóz származékok, karbomerek, akrilátok…), de egyes elektrolitok is sűrítenek (erre a célra gyakorta használják az egyszerű konyhasó oldatot).

     Végül ne feledkezzünk el a vizet tartalmazó készítményeknél a tartósításról sem; itt alapvető ismerni az elkészített termék kémhatását egy sor egyéb inkompatibilitási probléma mellett. Egy lúgos káliszappanhoz nem használhatjuk ugyanazokat a tartósítószereket, mint egy mesterséges tenzideket tartalmazó, enyhén savas kémhatású tusfürdő, vagy sampon esetén. Arról, hogy adott tartósítószert milyen típusú készítménybe tehetjük bele, előzőleg mindig tájékozódnunk kell!

     A fentiekben megismert néhány alapvető fogalom segít megérteni a következő bejegyzéseket – olvassátok át megint, ha elsőre nem ragadtak volna meg az információk!

Webáruház készítés