Új jelszó kérése
Kategóriák
Hírek
2018.01.05 14:04
Fizetési megoldás
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Blog
2017.12.04 10:54

ALAPVETŐ OLAJOK A SZAPPANKÉSZÍTÉSBEN: A KÓKUSZOLAJ

     Az előző bejegyzésünkben beszéltünk a szappan keménységét és tartósságát biztosító szilárd zsiradékok közül a pálmazsírról, a mai napon pedig a kókuszolaj lesz a témánk. A kókuszolaj, vagy kókuszzsír egyedülálló tulajdonságokkal bír a szilárd zsiradékok között. A belőle készülő szappan szintén nagyon kemény, ám a tartósság már nem jellemzi annyira, viszonylag gyorsan kopik. Ami miatt majdnem minden esetben szerepel a szappan receptekben, az az, hogy ez a zsiradékfajta biztosítja a szappan megfelelő habzását kemény vízben is.

     A kimagasló habzási tulajdonságért az alapvető zsírsavak közül a két legkisebb méretű, a laurinsav és a mirisztinsav a felelős, így a szappanban a kókuszolaj helyettesítésére a hasonló zsírsav összetételt mutató olajok, zsírok alkalmasak, mint például a pálmamag olaj (nem keverendő össze a sima pálmaolajjal / pálmazsírral!), a babassu olaj vagy a murumuru vaj – de ezekhez hozzájutni lényegesen nehezebb, mint a kókuszzsírhoz.

     Figyelem! A kereskedelemben többféle kókuszzsírral találkozhatunk, a különböző típusokat pedig nem árt, ha megismerjük. Létezik szűz, nyers és szűrt (RBD) kókusz, utóbbi a fehérített és szagtalanított változat. A szűz és a nyers kókuszolaj közti különbség az, hogy az elsőt a kókusztejből, míg a másodikat a korpából, azaz a szárított kókusz húsából nyerik. A finomított kókuszolaj mellett találkozhatunk azonban a hidrogenizált változattal is (webáruházunkban ezt nem áruljuk), mely zsírszerűbb, keményebb, magasabb olvadáspontú, mint a sima RBD. Ha a szappanreceptünket a neten található recept kalkulátorok valamelyikének segítségével kívánjuk összeállítani (erről majd egy másik bejegyzésben), akkor ügyelnünk kell, hogy melyik típust választjuk. A finomított és a hidrogénezett változatokat csupán az olvadáspontjuk különbözteti meg egymástól, elszappanosításukhoz megegyező mennyiségű lúgra van szükség, ám van egy harmadik típus is: a frakcionált kókuszolaj.

     A frakcionálásnak, mint eljárásnak a lényege, hogy a kókuszzsírból leválasztják a közepes szénláncú zsírsavakat, azaz a kapril – és kaprinsavat, így egy olyan színtelen, szagtalan olajat állítanak elő, ami oxidációra hajlamos anyagot nem tartalmaz, rendkívüli stabilitása miatt pedig a kozmetikai ipar kedvencei közé tartozik. A bőrbe könnyen felszívódik, de természetesen szappanba ugyanúgy tehető (max. 10 %-ban), mint krémekbe –  vigyázni kell vele azonban, mert elszappanosítása lényegesen nagyobb lúgmennyiséget igényel, mint ami a normál kókuszolajokhoz kell. Tulajdonképpen az úgynevezett MCT olaj ugyanez, vagy majdnem ugyanez, azzal a különbséggel, hogy a frakcionált kókuszolajat fizikai eljárással állítják elő, így nem kizárólagosan tartalmazza a kapril- és kaprinsavat, míg az MCT egy olyan standardizált olajtípus, amiben valóban nincsen másfajta zsírsav, illetve korántsem biztos, hogy előállításánál éppen a kókuszzsír volt a kiindulási anyag.

     Első körben feltörtük hát a kókuszdió kemény héját, megismerkedtünk néhány alapfogalommal. Kiváló tulajdonságai miatt bizonyára terítékre kerül még a későbbiekben, mert enni is, kenni is egyszerűen szuper!

    

Webáruház készítés