Új jelszó kérése
Kategóriák
Hírek
2018.01.05 14:04
Fizetési megoldás
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Blog
2018.03.28 09:24

AZ EMULZIÓK FOGALMA, ELKÉSZÍTÉSÜK MENETE

   Eddig csak olyan kozmetikumokról beszéltünk, melyek nem igényelnek komolyabb tudást, tapasztalatot, tehát kezdők is könnyűszerrel elkészíthetik otthon. Terítékre kerülnek azonban az emulziós krémek is, melyek összetettségük okán igénylik, hogy néhány dolgot tisztázzunk, mielőtt belefognánk az elkészítésükbe. Az összetettség alatt nem csupán a nehézséget értem, az emulziós krémek ugyanis valójában összetettek, azaz mind zsírokat, mind vizet, illetve vízben oldódó adalékokat is tartalmaznak.

     Az olajról és a vízről tudjuk, hogy nem keverednek el egymással. Ahhoz, hogy a két anyagot „közös nevezőre hozzuk”, általában szükség van egy harmadik anyagra: ez az emulgeátor.

     Az emulgeátorok kettős természetű anyagok, egy részükkel a vízhez (hidrofil rész), más részükkel pedig az olajokhoz, zsírokhoz (lipofil rész) képesek kötődni, így tulajdonképpen a kapocs szerepét töltik be a két fázis között. (A szappan ugyanezen az elven működik, így teszi kimoshatóvá / lemoshatóvá vízzel a zsíros szennyeződéseket.)

     Az emulziós krémek tehát általában zsírfázisból, emulgeátorból (adott esetben konzisztencianövelő anyag(ok)ból vagy gélképzőkből) és vízfázisból, az ezekben oldódó hatóanyagokból, illatanyagokból, illetve – kötelezően – valamilyen tartósítószerből, vagy tartósítószerek keverékéből és antioxidánsokból állnak. Soha ne készítsünk vízfázist tartalmazó készítményt tartósítás nélkül, hacsak nem azonnal használjuk fel!

     A konzisztencianövelő anyagok szerepe a krém sűrítése, testesebbé, egyben az emulzió stabilabbá tétele, utóbbiban segíthetnek a gélképzők is. Fontos tudni, hogy krémeket kizárólag mikróbáktól mentes desztillált vízzel készíthetünk! (Szomorú, hogy sok helyen olvashatóak olyan receptek, melyek ásványvizet tartalmaznak- ez egyrészt ásványi szennyeződéseket és - még hosszas melegítés, forralás mellett is - baktériumokat, illetve a baktériumok anyagcseréjéből visszamaradó esetleges méreganyagokat tartalmazhatnak.)

     Az emulziók története a végtelenségig bonyolítható, de ez most az első tanulókör, tehát inkább azokkal az eszközökkel folytatom, amikre szükségünk lesz: precíziós (ékszer) mérleg, elektromos kézi mixer, 70%-os gyógyszertári alkohol egy pici, pumpás flakonban az eszközök fertőtlenítéséhez, keverő és adagoló kanalak, hőálló főzőpoharak, krémes tégelyek. Egy konyhai papírtörlőre sorakoztatva fertőtlenítsük le alkohollal az eszközöket és a tégelyt, majd a zsírfázisból azokat az anyagokat, melyek nem hőérzékenyek mérjük ki az egyik kis főzőpohárba, a vízfázis elemeit pedig egy másikba.

A hőérzékeny kivonatokat, hatóanyagokat, a tartósítószert semmi esetre se keverjük hozzá a melegítendő vízfázisunkhoz, ezeket a legvégén adjuk a készítményhez. A két kis főzőpoharat külön, vízfürdőben, 70 fok körüli hőmérsékletre melegítjük, ekkor a zsírfázisban lévő szilárd komponensek megolvadnak, a zsírfázis homogénné válik.  

A zsírfázis és a vízfázis összevegyítése akkor történik, amikor a kettő azonos hőmérsékletű. A hőérzékeny zsírokat (pl. shea vaj, kakaóvaj, hidegen sajtolt értékes hatóanyag tartalmú olajok) éppen csak a legvégén tesszük hozzá a zsírfázisunkhoz, illetve a gélképző anyagot is utóbbiban érdemes eloszlatni, nem pedig a vízfázisban; így nem fog csomósodni, könnyebb feldolgozni.

Ezután következhet a két fázis emulgeálása, azaz összevegyítése: ez a kézi mixerrel történő folyamatos keverés mellett történik mindaddig, amíg a krém kihűl és besűrűsödik. Ekkor kerülnek bele a kivonatok, egyéb, hőérzékeny hatóanyagok, esetleges illatanyagok, legvégül a készítmény tartósításra kerül.

A krémünk kémhatását sokszor korrigálni szükséges (ennek eszköze általában a tejsav), ugyanis egyes tartósítószerek csak egy bizonyos pH tartományban képesek hatást kifejteni. A profibb krémkészítőknek tehát elengedhetetlen egy otthoni pH mérő készülék beszerzése (Sajnos az olcsó tesztcsíkok nem használhatóak, mivel nem valós, nem pontos eredményt mutatnak ebben az esetben. Mellékesen megjegyzem: szappanok esetében sem használható a kolometriás pH mérés!)

     A következő alkalommal megnézzük a fenti folyamatot egy konkrét, gyakorlati példán – addig is olvassátok át még néhányszor a fentebb leírtakat, ismerkedjetek az alapfogalmakkal!

Webáruház készítés