- Újdonságok
- Akciós termékek
- Kence- és szappan alapanyagok
- Gyöngy és kreatív alapanyagok
- Saját gyártású lézervágott, gravírozott termékek
- Virágkötészeti termékek
- Csomagolás
- Könyvek
- Dekorációk
HÁZI SZAPPAN KÉSZÍTÉSE: A HIDEG ÉS MELEG ELJÁRÁS
Az enyvszappan főzését angolul úgy nevezik: „hot process”, azaz meleg eljárásos szappankészítés; innen a „HP” rövidítés. A tudatossághoz vezető út a főzéssel kezdődik, ilyenkor ugyanis minden szappankészítési fázist láthatunk az olajoktól egészen a szappanenyv megszületéséig, ez pedig segítségünkre lehet majd a hideg eljárás („cold process”, vagy CP) elsajátításában.
A következő recepttel kezdhetünk:
A lúgoldathoz:
380 g desztillált, vagy ioncserélt víz
Az adatok az angol nyelvű soapcalc.net szappankalkulátor szerint kb. 5 % túlzsírozás melletti értékek. A túlzsírozás (angolul „superfat”, vagy SF) azt jelenti, hogy az adott olajmennyiséghez biztonsági szempontból valamennyivel kevesebb lúgot adagolunk, mint amennyi az összes olajunkat teljes mértékben elszappanosítaná. Ebben az esetben a szappanban maradnak majd el nem szappanosodó zsírsavak, melyek valamelyest növelik a szappan bőrkondicionáló hatását a szárító hatással szemben.
Vegyük fel a védőfelszerelésünket! A lúgoldatunkat készítsük el az előző blog bejegyzésben leírtak alapján, majd a zsírokat, olajokat mérjük ki abba az edénybe, amely alkalmas a felmelegítésükre.
Helyezzük az edényt a tűzhelyre, olvasszuk meg és keverjük el a zsiradékokat. Tegyük félre őket, amíg hozzávetőleg 40 fokra lehűlnek (a hőmérsékletek méréséhez használhatunk laborhőmérőt), ha a lúgoldatunk is már csupán ennyire meleg, belekeverhetjük azt az olajokba.
Mindig a lúgoldatot adjuk a zsiradékokhoz, nem pedig fordítva!
Botmixerrel kezdjük el óvatosan keverni az egyre sűrűsödő masszát, a botmixert kissé megdöntve. Amikor a mixert kiemelve azt tapasztaljuk, hogy a massza már pudingszerűen sűrű, úgymond „ír”, vagyis a lecseppenő massza nyomot hagy a felületen (angolul a nyom, illetve a szappankészítés ezen fázisa a „trace”), elérkeztünk az ún. szalagfázishoz.
Ilyenkor elméletileg az olaj / lúg / szappan emulzió már stabil, kicsi az esélye a fázisok szétválásának. Hideg eljárás esetén ekkor színezhetjük és illatosíthatjuk a masszát, ekkor kerül formába is.
A formát letakarjuk valamivel, majd a masszát takarókkal fedjük le, hogy a szappanosodás alatt termelődő önhő ne vesszen el, hiszen ez szükséges a szappanosodási reakció tökéletes lezajlásához. Ha azonban a masszánk túl sok hőt termel, vagy az öntőformánk túlzottan nagy, vagy olyan anyagból készült, ami jól tartja a hőt, akkor a szappanmassza szétválhat, túlmelegedhet, ezért folyamatosan figyeljük, ellenőrizzük, hogy az elkövetkező órákban mi történik, nincs-e szükség hűtésre a melegen tartás helyett (erről majd egy későbbi bejegyzésben bővebben esik szó).
A CP szappantömböt, vagy formába öntött szappanokat általában másnap ki lehet venni a formából. Miután hideg eljárás esetén a legtöbbször nem tudja a készítő, hogy a massza 100 %-ban átszappanosodott-e (ami egyébként az esetek 99%-ban nem probléma, hiszen el nem szappanosodó résszel egyébként is kalkulálunk, lásd fentebb), így ezeket a CP szappanokat kötelezően 4-6 hétig érlelni kell az esetlegesen a szappanban maradó nátronlúg miatt. Egy hónap elteltével a fölös lúgtartalom elbomlik.
Főzött szappan készítése esetén sokkal egyszerűbb a feladat, mert a massza szappanosítása kontroll alatt folytatódik tovább a szalagfázistól, nem adva lehetőséget semmilyen szappankészítési hibának. Tehát a már jól összemixelt, sűrű masszát (egyelőre még színezékek és illatanyagok nélkül) melegíteni kezdjük kb. 80 °C fokon. Ehhez érdemes egy lassúfőző edényt beszerezni, de megoldható a dolog gőz felett, vagy elektromos sütőben is.
A szappanmassza a sima tűzhelyen leég. A főzőedényt le kell fedni a melegítés ideje alatt, hogy kevésbé párologjon el a víztartalom, és 20 percenként jól át kell keverni a masszát. A különböző állag változásoktól ne ijedjünk meg, elképzelhető az is, hogy a massza egészen bekeményedik, majd visszapuhul, vagy emelkedni kezd, majd visszaesik. Arra figyeljünk, hogy túl magas hő esetén ki is futhat.
A főzés végéhez közeledve az összes olaj elreagál (kivéve a minimális SF tartalmat) az összes reaktív nátronlúggal és az olajok glicerin tartalma felszabadul: a massza ilyenkor színében is megváltozik, általában üvegesebbé válik, az anyag viszkózus, szinte nyúlik. Ilyen a nyers szappan, azaz a szappanenyv- ez a gél fázis.
Főzött szappannál magát a nyers szappant, a még meleg szappanenyvet színezzük, kissé visszahűtve illatosíthatjuk, majd gyorsan formába kanalazzuk, hiszen ez a massza azonnal szilárdul. Érlelni, vagyis ebben az esetben inkább csak szárítani ezt is kell, érdemes legalább egy hónapig, attól függetlenül, hogy a főzött szappan akár már másnap is használható lenne, csak épp a víztartalma miatt túl könnyen szétázna a fürdőszobában…
Egy következő bejegyzésben megtanuljuk, hogyan lehet fenolftalein indikátor segítségével megállapítani, hogy a szappanosodás a végéhez ért-e. Tarts velünk legközelebb is!
