- Újdonságok
- Akciós termékek
- Kence- és szappan alapanyagok
- Gyöngy és kreatív alapanyagok
- Saját gyártású lézervágott, gravírozott termékek
- Virágkötészeti termékek
- Csomagolás
- Könyvek
- Dekorációk
SZAPPANKÉSZÍTÉS, MINT KÉZMŰVES HOBBI (A HIDEG ELJÁRÁS)
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy miért a szappankészítést választottam kedvenc hobbimnak, akkor talán az első helyen említeném meg, hogy természetesen azért, mert a szappan nem csupán egy hasznos kellék a mindennapi életünkhöz, hanem mert egyben teret enged az emberi kreativitásnak is, ha éppen ez a cél. A főzött szappannál kevesebb mód nyílik különféle mintázási technikák kipróbálására, így inkább a hideg eljárásos (azaz főzés nélkül) történő szappanöntés hódította meg a legtöbb alkotni vágyó szappanos szívét.
Hideg eljárásnál akár teljesen híg, folyékony masszával is dolgozhatunk, díszes cirádákat, színes cikornyákat alakítva ki az anyagban, vagy éppen apró mintás szilikon, vagy műanyag formákba is önthetjük a szappant, mert utóbbi ebben az esetben szépen kitölti még az apró részleteket is. A már kész szappanenyvvel (főzött szappan esetén) ez bizony nehézkes lenne…
Véletlenül se gondoljuk azt, hogy aki tud meleg eljárással szappant főzni, annak gyerekjáték lesz a hidegen történő öntés! Sajnos rengeteg hibalehetőséget rejt magában az a tény, hogy a szappanosodási folyamatot még a kezdeti szakaszban magára hagyjuk, így az anyagok a saját fizikai és kémiai jellemzőik szerint a szabad akaratuk szerint reagálhatnak – ez azt jelenti, hogy egy CP szappankészítő akkor lehet sikeres, ha töviről hegyire kiismeri a felhasznált anyagok tulajdonságait.
Első hideg eljárással készülő szappanunk legyen egy klasszikus levendulás mutatós lila csíkokkal – a következő receptet ajánlom:
A lúgoldathoz:
380 g desztillált, vagy ioncserélt víz
(SF = 6% mellett)
Ha faládába öntünk, akkor azt mindenképpen béleljük ki előre sütőpapírral, különben a szappant később nem tudjuk majd kivenni belőle.
Ha a webáruházunkból a műanyag tömbformák közül választottál, akkor ahhoz ajánljuk a formaleválasztó spray használatát.
Az előző blog bejegyzéseket átolvasva tartsunk be minden biztonsági szabályt, és az instrukcióknak megfelelően készítsük el a szappanmasszát addig a pontig, amíg éppen összeáll egy híg emulzió. Most azonban nem kezdjük el főzni a szappant, hanem nekilátunk a mintázásnak. Először kissé kifehérítjük az alapmasszánk színét. Ehhez a szappankészítők általában titán-dioxid port használnak. 1-1,5 kávéskanálnyi titán-dioxidot csomómentesre keverünk egy csepp glicerinnel, majd a masszába turmixoljuk. (Egyébként okosabb, ha a titánt már előre kikeverjük magunknak!) Ezután kiveszünk a masszából tetszőleges mennyiséget (akár a felét is) és lila mica csillámmal színezzük. A csillámot nem feltétlenül szoktam előre kikeverni, mert gyönyörűen beleturmixolható közvetlenül a masszába. Kevés kell belőle, de a kialakuló árnyalatot látni fogjuk, tehát mindenki ízlés szerinti mennyiséggel dolgozhat. A levendula illóolajat csak ezután adjuk a két színhez arányosan elosztva (az illat tartósabb lesz, ha egy kis keményítővel keverjük el az illatanyagot felhasználás előtt) – a receptben szereplő 1 kg olajmennyiséghez tehetünk akár 30 ml-t is, de persze ez is ízlés kérdése. Próbáljunk gyorsan dolgozni, mert a túl sűrű masszával már nem tudunk majd mintát önteni.
Jöhet a csíkozás! Az öntőládánkat megdöntjük a hosszabbik oldala mentén, valamivel kitámasztjuk. A fehér és lila színeket egymás után a láda falára csíkokban öntve egymásra rétegezzünk a következőképpen:
A fenti technika a szappan felvágásakor tigriscsíkokat eredményez – igazán nem nehéz, de mutatós! Én még egy kicsit megbolondítottam a csíkos alapmintát némi utómunkával, most ilyen lett a szappanom:
Ne felejtsd el, hogy az így készült szappant a főzés hiánya miatt csak 4-6 hét elteltével szabad használni!!!
Köszönöm, hogy velem tartottál!
