SZAPPANKÉSZÍTÉS, MINT KÉZMŰVES HOBBI (A HIDEG ELJÁRÁS)
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy miért a szappankészítést választottam kedvenc hobbimnak, akkor talán az első helyen említeném meg, hogy természetesen azért, mert a szappan nem csupán egy hasznos kellék a mindennapi életünkhöz, hanem mert egyben teret enged a kreativitásnak is.
A főzött szappannál kevesebb mód nyílik különféle mintázási technikák kipróbálására, így inkább a hideg eljárásos (azaz főzés nélkül) történő szappanöntés hódította meg a legtöbb alkotni vágyó szappanos szívét. Nos lássuk...
Hideg eljárásnál akár teljesen híg, folyékony masszával is dolgozhatunk, díszes cirádákat, színes cikornyákat alakítva ki az anyagban, vagy éppen apró mintás szilikon, vagy műanyag formákba is önthetjük a szappant, mert utóbbi ebben az esetben szépen kitölti még az apró részleteket is.
Véletlenül se gondoljuk azt, hogy aki tud meleg eljárással szappant főzni, annak gyerekjáték lesz a hidegen történő öntés! Sajnos rengeteg hibalehetőséget rejt magában az a tény, hogy a szappanosodási folyamatot még a kezdeti szakaszban magára hagyjuk, így az anyagok a saját fizikai és kémiai jellemzőik szerint a szabad akaratuk szerint reagálhatnak – ez azt jelenti, hogy egy CP szappankészítő akkor lehet sikeres, ha töviről hegyire kiismeri a felhasznált anyagok tulajdonságait.
Első hideg eljárással készülő szappanunk legyen egy klasszikus levendulás mutatós lila csíkokkal – a következő receptet ajánlom:
350 g olíva olaj
200 g pálmazsír
200 g kókuszzsír
150 g finomított shea vaj
50 g mandula olaj
50 g ricinus olaj
A lúgoldathoz:
380 g desztillált, vagy ioncserélt víz
135 g NaOH
(SF = 6% mellett)
Ha faládába öntünk, akkor azt mindenképpen béleljük ki előre sütőpapírral, különben a szappant később nem tudjuk majd kivenni belőle.
Az előző blog bejegyzéseket átolvasva tartsunk be minden biztonsági szabályt és az instrukcióknak megfelelően készítsük el a szappanmasszát addig a pontig, amíg éppen összeáll egy híg emulzió.
Most állhatunk neki a mintázásnak.
Kiveszünk a masszából tetszőleges mennyiséget (akár a felét is) és lila mica porral színezzük.
Kevés kell belőle, de a kialakuló árnyalatot látni fogjuk, tehát mindenki ízlés szerinti mennyiséggel dolgozhat.
A levendula illóolajat csak ezután adjuk a két színhez arányosan elosztva (az illat tartósabb lesz, ha egy kis keményítővel keverjük el az illatanyagot felhasználás előtt) – a receptben szereplő 1 kg olajmennyiséghez tehetünk akár 30 ml-t is, de persze ez is ízlés kérdése.
Próbáljunk gyorsan dolgozni, mert a túl sűrű masszával már nem tudunk majd mintát önteni.
Jöhet a csíkozás! Az öntőládánkat megdöntjük a hosszabbik oldala mentén, valamivel kitámasztjuk. A fehér és lila színeket egymás után a láda falára csíkokban öntve egymásra rétegezzünk a következőképpen:
A fenti technika a szappan felvágásakor tigriscsíkokat eredményez – igazán nem nehéz, de mutatós!
Ne felejtsd el, hogy az így készült szappant a főzés hiánya miatt csak 4-6 hét elteltével szabad használni!!!
Köszönöm, hogy velem tartottál!
